További hatósági intézkedésekkel.

A hatósági ár bevezetése nem-háborús körülmények között két esetben indokolt:

1. A magas árak átmenetiek vagy átmenetinek gondoljuk őket. Ekkor a hirtelen hullámzások kisimítása hasznos lehet. Ilyesmi a 480 Ft-ban maximalizált benzinárak esete.

2. Az adott ár valamiért torz, pl extrém kereslet vagy hirtelen kialakult monopolisztikus helyzet miatt. A PCR tesztek tavalyi hatósági árának bevezetése jó példa erre.

A fenti példák nem jelentik azt, hogy ezek bevezetésével illetve bevezetésük módjával ez a blog egyetért.

Ha e kettő közül egyik sem jellemző, a tartósan fennálló hatósági ár mellett fokozott esélye van az alábbi három probléma megjelenésének, amely problémák az átlagfogyasztót sokkal jobban megütik, mint a magas árak. Ez a blog azt mondja, hogy az élelmiszerek árának maximalizálása nagyon könnyen ide vezethet.

1. Hiány:
Ha a kereskedelmi lánc veszteséget termel egy terméken, akkor meggondolja, hogy tényleg forgalmazza-e, illetve milyen mennyiségben és sokszínűséggel. A választék csökken, részleges hiányok alakulhatnak ki. Ha a kereskedelmi láncok megpróbálják áttolni a beszállítókra az árcsökkenést, akkor a beszállító könnyen dönt úgy, hogy máshova (pl külföldre vagy feketén) ad el.

2. Minőség csökkenése:
Magasabb árért jobb minőség jár. Alacsonyabb árért rosszabb. Mind a láncok, mind a beszállítók juthatnak arra a következtetésre, hogy olyat kell kínálniuk, amit megéri kínálni.

3. Feketézés:
Nehéz elképzelni, hogy a Lidl és társai elkezdik okosban, áfát csalva, feketén beszerezni az árukat, de igenis vannak piaci szereplők, ahol ez felmerül.

Mindhárom probléma olyan, amelyre az államnak reagálni kell, különösen az orbáni, támogatás-alapú gazdaságpolitikát folytató paternalista kormányzat nem hagyhatja ezeket szó nélkül.

Azaz további szabályozások jönnek. Nem lehet a magyar csirkemellet külföldre vinni? Nem lehet a beszállítók árát lenyomni? Bizonyos termékeket mindenképpen tartani kell, meghatározott változatosságban? Bizonyos minőség alá nem lehet menni? Sorolhatnánk tovább.

És ki fogja a fentieket ellenőrizni? Kellenek új állami intézmények, hatóságok vagy új emberek a régi intézményekbe, hatóságokba. További adminisztráció a cégeknél. Alakul a kisgöböc-állam, miközben az lenne a lényeg, hogy az állam azzal foglalkozzon, amiben jó és azzal ne, amiben nem jó.

Megjegyzendő, hogy a nem-piaci eszközöket egyre többször és egyre brutálisabban alkalmazó kormányzat elbizonytalanítja a vállalkozókat/befektetőket, aminek beláthatatlan következményei lesznek (az egyik következmény: csak az államon lógó vállalkozók/befektetők mernek bátran tevékenykedni).

Az is nagy baj, hogy nem világos, hogyan, pontosabban milyen következményekkel lehet egy ilyen hatósági árat középtávon megszüntetni. Vagy ez nem is cél? Magyarországon már nem hisznek elegen a piacgazdaságban?

A fentiekhez szorosan nem kapcsolódó megjegyzés, érdekesség: E sorok írója a megnevezett hat alapélelmiszer egyikéből sem vett egy grammot sem már sok-sok éve. Nyilván nem ez a jellemző, de látni kell, hogy ilyen is van, tehát „alap” az ennyire alap. Különösen a kristálycukor.