Az országnak több erőműre van szüksége.
Magyarországon nincs elég olaj, nincs elég gáz, nincs elég energiatermelésre használható nyersanyag. Az energiát importálni kell. A sokat emlegetett szuverenitás fel sem merülhet, amíg nem vagyunk minimum önellátóak. Mondhatjuk úgy is, hogy ez nemzetbiztonsági kérdés. A megoldás a nukleáris energia.
Atomerőmű már van. Sokat ad, de nem eleget. Többre lenne szükség. Nem csak Paks II kell, hanem Paks 3 is. Akár még további számozású blokkok, hogy elláthassuk az egész Kárpát-medencét.
Az atomerőművek ellen három érvet szoktak felhozni.
1. Veszélyes, mert súlyos meghibásodás esetén olyan károk keletkezhetnek, amibe rossz belegondolni. Megoldás: Olyan erőművet kell építeni, ahol nem lehet ilyen meghibásodás. Ha innovációra van szükség, akkor hajrá. Ha nincs meg ehhez a tudás, akkor meg kell szerezni. A paksi építkezés kezdete 1969. Ha csak tizedakkorát fejlődnek az atomerőművek, mint azóta a telefonok, akkor nem lesz gond. Lehet, hogy nem orosz oldalról kell várni a segítséget, ahol az emberélet (kulturális okokból) nem ér sokat.
2. A keletkező hulladék tárolását az emberi történelem hátralévő részében biztosítani kell. Megoldás: Helyet kell erre találni, akár kicsit rámenősen. Pl a teljes elsivatagosodás előtt álló Alföldön valahogy csak megoldható lesz.
3. Drága az építés és hosszú idő kell rá. Megoldás: Addig kell alkudozni, amíg jó áron építjük. Minél előbb el kell kezdeni.
Ez az egész logika nem túl bonyolult, nem is kellene elbonyolítani. Neki kell állni építkezni. Mi lenne most velünk, ha annak idején a meglévő blokkokon is ennyit gondolkoztunk volna? Mit fognak szólni a következő generációk, ha tovább töketlenkedünk?