A "nincs diploma, ha nincs nyelvvizsga" rendelkezés indokolatlan és igazságtalan, sőt ma már kifejezetten butaságnak tűnik. A szabályozás célja érthető, de lenne más, emberbarátibb megoldás.

Ha jogosítványhoz kötnénk a diplomát, azt hányan helyeselnék? Miért, nem alapvető ma már, hogy az ember tudjon vezetni? 

Meghirdették a felsőoktatásban végzettek számára szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő újabb diplomamentő programot – olvasom. Diplomamentés olyanoknak szól, akik már záróvizsgáztak, megvédték a szakdolgozatukat (vagyis minden, az egyetem által kötelezőnek előírt feladatot teljesítettek), de a „DIPLOMA” feliratú igazolást nem kapták meg, mert nem tettek államilag elismert nyelvvizsgát. Ezeknek az embereknek nyújt mentőövet az állam (max 300eFt összeggel), hogy tanfolyamra járjanak és végre letegyék azt a nagyon-nagyon vágyott nyelvvizsgát, amitől tényleg diplomássá válhatnak. 

Kin segít ez? Azokon, akik elvégezték az egyetemet/főiskolát és nincs pénzük nyelvtanfolyamra/nyelvtanárra. 

Csakhogy a felsőoktatásban végzett, de nyelvvizsgát nem szerzett emberek nagy része már dolgozik, sokan közülük családot alapítottak és egyáltalán nem 300eFt-on múlik, hogy felkészüljenek a nyelvvizsgára. Nem a pénz hiányzik, hanem az idő és az energia. 

Ne úgy gondoljunk erre a szabályra, mint ami főleg az az egyetemről frissen kilépőket köti meg. Sokan (tényleg sokan) 5-10-15 éve nem kapnak diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Nem lehet egy nagyban dolgozó, másokért felelősséget vállaló, másokat eltartó, karriert építő 30-40-50 éves embert azzal motiválni, hogy fizetik a nyelvtanfolyamát. Egyszer (régen) elvégezte az egyetemet, megtanult mindent, levizsgázott mindenből.

Hogy ez a támogatás nem nekik szól? Akkor kinek? A friss abszolutóriumosoknak? Ők igénylik a legkevésbé a segítséget. 

A támogatás két dologra jó:
1) Az állam elmondhatja, hogy próbál segíteni
2) Akiknek van idejük és energiájuk (és valószínűleg pénzük is), azok kapnak 300eFt-ot olyanért, amit amúgy is megcsinálnának, saját erőből. Persze a pénz mindig jól jön, ezt értem. 

De többről van itt szó, mint egy értelmetlen támogatásról. A valódi probléma ugyanis a kilencvenes évek okossága, hogy „ne legyen diplomája, aki nem tud nyelvet”. Ami egy hülyeség. Miért? Vegyük sorra! 

1. Érthető, hogy az állam egy nyelvileg ennyire elszigetelt országban ösztönözni akarja a nyelvtanulást. Akár úgy is, hogy a diplomát nyelvvizsgához köti. De be kellene látni, hogy az évek múlásával ez az ösztönző erő nullává válik. 10 év után az egyetemet végzett emberek inkább lemondanak a diplomáról. Már rég karriert csináltak és családot alapítottak, az egyetem által adott tudás birtokában, azt használva. Nekik a diploma megszerzése sokszor nem megélhetés, hanem büszkeség, igazságosság kérdése. 

2. Ez a szabály eleve nonszensz: Azt mondja ki, hogy abban az esetben, ha valaki az egyetemen megszerezhető tudást összeszedte, akkor erről semmiképpen nem kaphat igazolást, csak ha egy külső, egyetemi kötelező tanrendben nem szereplő, az egyetemi tudás eléréséhez nem szükséges feltételnek is megfelel. Itt jön a fent említett jogosítvány-példa. 

3. Ha munkaerő-piaci szempontból nézzük, akkor nem is kellene az államnak beleszólnia: a nyelvtudás problémáját megoldaná maga a munkaerőpiac is (ahol egyébként a nyelvvizsgát nem becsülik semmire, csak a valódi tudást). Ráadásul az elméleti szakmai hozzáértés (amiről a diploma szól) független a nyelvtudástól. Az alapján ítélünk meg egy pénzügyest, egy óvónőt, egy gépészt, egy vegyészt, hogy milyen az angoltudása? Nem. 

4. Tudományos szempontból nézve jól hangzik, hogy a nemzetközi szakirodalom ismerete nélkül senki ne legyen tudós. De ez az érv a legnagyobb hülyeség. Csak néhány kérdés, hogy érezzük: Az egyetemet akkor hogyan tudta elvégezni, ha a tudás összeszedéséhez kell a nyelv? Az egyetemet végzettek hány %-a akar tudós lenni, szakirodalmat olvasgatni? A nyelvvizsga-birtoklás által biztosított tudás mit segít a szakirodalom olvasgatásában vagy a konferenciákon való részvételen? 

5. A diplomát nem szerzett emberek közül sokan már közép- vagy felsővezetők komoly vállalatoknál, esetleg a saját cégüket viszik, sikeresen. Mert a képességük megvolt, mert el tudtak indulni, ki tudja hogyan, talán épp az abszolutóriumukat lobogtatva. Összeszedték azt a nyelvtudást is, ami a munkájukhoz elég, de nyelvvizsgázni nem fognak belőle. Mi értelme van, hogy ők nem kaphatnak diplomát? 

6.  Hány olyan diplomás ember dolgozik az országban, aki megszerezte a nyelvvizsgát és azzal a lendülettel el is felejtette a nyelvet? Ők elmondhatják, hogy diplomásak, a mellettük lévő asztalnál dolgozó volt évfolyamtársaik pedig nem? 

7. Milyen rendszer az, ahol a következő beszélgetés lejátszódhat: Egyetemet végzett? Igen. Tehát diplomás? Nem. 

8. Képzeljünk el két diákot, akik együtt végeznek az egyetemen, mindketten nyelvvizsga nélkül. Az egyik már egyetem mellett is dolgozott, beszippantja a munka világa, karriert csinál. Diplomát nem szerez, mert ideje-energiája nincs nyelvet tanulni. A másik nem talál munkát jobb híján nyelvet tanul és egy-két év munkanélküliség után megkapja a diplomáját is. 

Jelen formájában diploma-szabály csak egy büntetés, ami az évek múlásával megoldhatatlan feladat elé állítja az egyetemet végzett, de nyelvvizsgát nem szerzett embereket. Más lenne a helyzet, ha már eleve nem vennének fel senkit az első évfolyamra, akinek nincs nyelvvizsgája. De így a rendszer igazságtalan és ami még fontosabb, indokolatlan. 

Jó példa a számtalan, egyetemet végzett felelős vezető, akik nem kaptak és valószínűleg mostmár soha nem is kapnak diplomát. Megszerezték a tudást és a személetet, de a presztízst, hogy a kérdőíveken a  „felsőfokú végzettség”-et jelöljék be, vagy, hogy gyerekük elmondhassa, hogy „apám diplomás” elveszi tőlük egy hülye rendszer. 

Megoldás lehet, ha a nyelvvizsga-büntetés nem örökre szól, nem „valódi életfogytiglan” lenne. Öt vagy tíz év után a büntetésben lévő, egyetemet végzett emberek mindegyike megkaphatná a diplomáját, nyelvtudásától és különösen nyelvvizsgájától függetlenül. Az eredeti cél (ösztönzés) nem sérülne, de a teljesítmény (egyetem elvégzése) elismerésre kerülne. Persze ehhez az kellene, hogy a már diplomás hangadók, akik a hülye szabályokat hozzák, ne csak kárörvendően, felsőbbrendűen mosolyogjanak az ilyen ötleteken. 

-------------------------

Mielőtt felmerül a kérdés: a fenti sorok írója diplomás, felsőfokú nyelvvizsgával.