Téged megdicsért a főnököd? Valamit rosszul csinálsz.

Középkorú társaság forraltborozgat. Így karácsony körül sokakon eluralkodik az optimizmus vagy legalábbis valamiféle derű. A forraltbor is rásegít, pláne, ha pálinka társul mellé vagy rum kerül bele. A válaszok is őszintébbek ettől.

„Jól sikerült az év vége. A főnököm meg is dicsért, elégedett a munkámmal, szóval most nyugodtan jöttem el év végi szabira.”

„Ez azt jelenti, hogy túl sokat dolgozol. Semmi szükség arra, hogy megdicsérjenek, csak azt jelzi, hogy többet tettél bele, mint amit elvártak, mint amire számítottak, mit amiért fizettek. Jövőre kevesebbet foglalkozz a munkával és többet a saját ügyeiddel. A hobbiddal, családoddal.”

„Nade…”

„Gondolj bele. El tudod képzelni, hogy a főnököd most ugyanígy forraltborozik valahol és azt meséli a körülötte levőknek, hogy jól sikerült az év, mert a beosztottak elégedettek vele?"

Az egyensúly számít. Mint mindenben. A kölcsönösség a jól működő gazdaság alapja. Igazából érthetetlen, hogy a munkavállalók miért hajlamosak átverni saját magukat. Meggörbítik a teret, de legalábbis a tükröt, amiben keresik a képüket. Fiatalon még magyarázható, később már inkább szomorú. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.