Lesz ám meglepetés!
Csak az uniós források megérkezésekor lesz lehetőség a tanárok béremelésére.
A kormányzat már annyiszor elmondta ezt, hogy nehéz lenne visszatáncolni. Egyrészt ügyes mondás, hiszen ha nem lesz EU pénz (vagy nem annyi), akkor Brüsszelre lehet mutogatni, hogy miért nincs bérrendezés (vagy miért nem annyi). Másrészt az összefüggésnek nyilván valós költségvetési alapja is lehet: ha van miből, akkor jut erre is - ha nincs, akkor nem jut.
Az igazán érdekes helyzet abban az esetben alakulna ki, ha minden uniós pénz megérkezik, azaz nem lehet mutogatni, hanem meg kell csinálni a béremelést.
Merthogy mennyi lesz az a béremelés? Nem véletlen, hogy erről nem beszél senki. 10%? 15%? 20%? Esetleg 50%? Nem, ez utóbbi nyilván nem jön szóba.
Látni kell, hogy a pedagógusbéreket nem az infláció miatt kell korrigálni.
Az igazság az, hogy a pedagógusszakma béremelése nem azért szükséges, mert a mostani pedagógusok többet érdemelnek. Fordítva is leírom, hogy ne legyen félreértés: A mostani pedagógusok többet érdemelnek, de nem ezért kell a béremelés.
A béremelés azért szükséges, hogy a jövő pedagógusait a pályára csábítsa, sőt a lehetséges jelöltek közül a legalkalmasabbakat lehessen kiválasztani, tehát a tanárlét népszerű jövőképet nyújtson. A béremelés azoknak szól, akik ma még gimnáziumba járnak és nem döntötték el, hogy pedagógusok legyenek-e. Pontosabban már eldöntötték, hogy biztosan nem lesznek azok és rá kell venni őket, hogy a döntésüket megváltoztassák.
A béremelés lényege, hogy a mostani 14-17 éveseknek legyen kedve a tanári pályához és így a jövő generációjának legyenek tanárai, sőt jó tanárai legyenek. Olyan tanárai, akik nem csak viszonylag magas színvonalú életet engedhetnek meg maguknak, hanem társadalmi megbecsülést is ki tudnak vívni. Olyan tanárai, akiket elismerés és tisztelet, sőt némi irigység övez tudásuk és a társadalomra, a jövőre gyakorolt hatásuk miatt.
Ha csak arra gondolunk, hogy „a mostani pedagógusok bérét meg kell emelni”, akkor nem oldunk meg semmit. Rövid távon nem lesz jobb, színvonalasabb pedagóguskar. Több tanár talán lesz, mert a pályaelhagyókat részben vissza lehet csábítani - de ez egyáltalán nem biztos. Középtávon nem is feltétlenül kívánatos.
Legalább 30 éve zajlik a pedagógusok kontraszelekciója. Tanárnak nem a legjobbak mennek/mentek, de még csak nem is a közepesek. Nyilván vannak kivételek, de a kivétel a csoda, mert a kivétel a körülmények ellenére került a pályára és maradt a pályán. Azt hiszem, mi itt Magyarországon nem is tudjuk már, hogy milyen az igazán jó pedagógus.
A pedagógus bérrendezésnek úgy kell indulnia, hogy a kezdő tanár kb 500.000 Ft bruttó bért kap, ami 2-3 év tapasztalat után 750.000 Ft köré emelkedik. Ezt fejelik meg az olyan pluszokért járó jelentős juttatások, mint az osztályfőnökség, szakkörvezetés, táboroztatás, vezető tanári státusz és egyebek (itt most nem írunk más szükségszerűségekről, mint a tanárokat terhelő adminisztráció csökkentése, önképzés lehetősége vagy a tananyagok teljes újragondolása).
Ha nem a jövőt tartjuk szem előtt, akkor nincs értelme az oktatásba újabb pénzeket ölni. Attól tartok, az uniós források után jön majd a nagy kegyesen előadott 15-20%-os béremelés, ami nem csak a stratégiai problémákat nem oldja meg, hanem még arra sem jó, hogy a hangulatot javítsa. Valószínűleg nem is béremelésnek fogjuk hívni, hanem így: pofáraesés.
