mi nem haldoklunk

mi így élünk

mi így élünk

A legnépszerűbb helyeken megdrágulnak majd a nyaralások

2024. augusztus 23. - p.a

hajo2.jpg

A helyieket segítik. A turisták kárára?

Az utóbbi időben elszaporodtak a túlturizmus elleni tűntetések. Talán Barcelona, Malaga, Mallorca került be a legjobban a hírekbe: A helyiek szeretnék, ha kevesebb turista érkezne. Igazából nem a zajos szórakozóhelyekből vagy a tömött utcákból van elegük, hanem a „rövid távú lakáskiadás”, azaz a turistáknak kiadott, airbnb-jellegű magánszállások által felhajtott ingatlanárakból. Még a közeli Horvátországban is az ilyen szálláskiadások visszaszorítását tervezik.

Hagyjuk most azt, hogy a probléma természetéből adódóan pont ott legnagyobb a balhé, ahol leginkább a turizmusból élnek, gazdagodnak. Ez az ellentmondás megérne egy külön blogbejegyzést, de ez a mostani nem erről szól.

Nézzük, mi lesz a hatása, ha például Horvátországban (de választhattunk volna más turistaparadicsomot is) tényleg érdemben visszaszorítják a magászállásokat (az „érdemben” alatt azt értjük, hogy a hatóságok nem kirakatintézkedéseket hoznak). Íme a folyamat:

1. Kevesebb lesz a kiadható magánszállás.

2. A helyiek, az ott élők könnyebben találnak  állandó bérleményt és amit találnak, megfizethetőbb lesz számukra. A helyiek örülnek, a politikusok elégedettek.

3. Nem egyértelmű, hogy az ingatlanárak milyen irányba indulnak el (elindulnak-e lefelé), ezt a vonalat most ne elemezzük.

4. A turisták nehezebben találnak szállást. Amit találnak, azt is inkább a profi szállásadók (pl szállodák) kezelik. A csökkenő szálláskínálat miatt az árak fölfelé mozdulnak, azaz drágább lesz a nyaralás talán legjelentősebb tétele.

5. Kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy Horvátországba menjenek nyaralni, a tehetősebbeknek persze továbbra sem okoz gondot.

6. A turizmus eltolódik a minőség felé, mert nem a szegényebb rétegeket akarják megfogni, hiszen azok úgysem jönnek, mert már a szálláskeresésnél elakadnak.

7. A pénzes turisták jól járnak, a relatíve szegényebbek kiszorulnak.

8. Megindulnak a profi szállásadókra koncentráló ingatlanfejlesztések.

9. Megjósolhatatlan, hogy a helyieket mindez hosszú távon hogyan érinti. Ha ügyesek, akkor még jobban is járnak (helyiek örülnek, a politikusok még elégedettebbek), ha nem ügyesek, akkor a visszaeső volumen miatt sokan elveszítik az állásukat, aminek tovagyűrűző hatása van (a helyiek elégedetlenek, a politikusok pánikolnak).

Tehát az ott élők vagy jól járnak vagy rosszul. Legyen ez az ő dolguk. A lényeg, hogy nekünk, turistáknak kicsit megint meg fog drágulni a nyaralás. Jobb, ha felkészülünk rá.

A bejegyzés trackback címe:

https://miigyelunk.blog.hu/api/trackback/id/tr7918471961

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MEDVE1978 2024.08.23. 14:11:19

Igazából ez egy báránybőrbe bújt farkas. A farkas a fejlett világban található általános lakáshiány. Ennek több összetett oka van, csak néhány:
1. Az urbanizáció és a turizmus miatt fokozott kereslet jelentkezik lakóingatlanok iránt a frekventált övezetekben. Ezek döntően a nagyvárosok, illetve az üdülőövezetek. A kereslet felhajtja az árakat. Ez hatványozottabban jelentkezik az olyan nagyvárosokban, ahol jelentős turisztikai vonzerő van (pl: Barcelona, Róma, Athén, Berlin, Párizs stb.). A korábbiakhoz képest tehát egy eltolódás van: a vidék elnéptelenedik - csak arra kell emlékezni, hogy hány hír van olyasmiről, hogy a festői olasz tengerparti falu mennyit fizetne azért, hogy oda költözzön valaki - míg a városok egyre zsúfoltabbak lesznek.
2. A lakosság a legtöbb országban ráállt arra, hogy a vállalkozókon kívül hasznot húzzon a turizmusból, illetve a lakások bérbe adásából is. Ez lényegében ahhoz vezet, hogy a lakosság is megjelenik, mint szereplő ezen a piacon, azonban sokkal rugalmatlanabb, mint a vállalati szféra. Ha egy vállalkozónak van 12 lakása és az egyik bérbeadása nem megy egy éven át, akkor el fogja adni. Egy lakossági bérbeadó nem fogja, mivel a lakás üresen állása általában nem okoz neki elviselhetetlen extraköltségeket és nem akar az aranytojást tojó tyúktól megszabadulni. A lakosság tehát a "probléma részévé" válik és már nem csak a pár szállodatulajdonos cég áll szemben a lakossággal, hanem önmaga is.
3. A nagy állami lakásépítési programok nem léteznek. Az állam nem jelenik meg ezen a piacon megrendelőként, első sorban a magánszektortól várja, hogy lakásokat építsen. A probléma ennek az önellentmondásában rejlik: az építőiparnak nem éri meg túl sok lakást építeni, hiszen ezzel érdemben csökkennének az árak. Az ilyen piacokat ugyanakkor egyedül az állam képes "sokkolni" úgy, hogy árcsökkenés legyen.

Visszatérve a turizmusra, a horvátoknál valószínűleg egy Airbnb korlátozó lépés hatása az lenne, hogy a helyi lakástulajdonosok megpróbálnának adminisztratíve menekülni előle. Ha nincs hova, akkor pedig frusztrálódnak és büntetik a következő kormányt. Átmenetileg ráadásul egy ilyen lépés szinte biztosan visszaesést hoz, ami rossz a helyi gazdaságnak, munkáltatóknak stb.

Ez a meccs nagyon sok helyen megy egyszerre. Pont tegnap láttam az Euronews-on egy ilyen riportot, ami egy berlini srácról szólt, aki valahol Berlin Csepelen él és másfél óra alatt jut be tömegközlekedéssel az egyetemre. Németországban több helyen elvileg bérleti díj korlátozás (Mietpreisbremse) van, aminek az a célja, hogy megállítsa a díjak emelését. A tulajdonosok ugyanakkor ott is ahol tudnak kibújnak ez alól + ez messze nem oldja meg a kevés ingatlan problémáját. Ott a berlini városirányítás ismét szigorítással próbálkozik, szintén a rövid távú lakáskiadást akarja visszavenni, újraszabályozni.
süti beállítások módosítása