mi nem haldoklunk

mi így élünk

mi így élünk

Amikor a sport nem egészséges, csak azt hisszük

2017. február 25. - p.a

5306998bc662674a4d0cfd2e01acbe65-baby-weightlifter.jpg

Annyit halljuk, hogy sportolni kell, hogy a végén még tönkretesszük magunkat vele.

Az alábbiak evidenciának tűnnek, mint annyi minden más is ezen a blogon. Mégis olyan sok-sok-sok ember elszúrja.

A csapból is az folyik, de a rádióból, tévéből és az összes újságból biztosan, hogy sportolni kell. Hogy a mai ember legnagyobb problémája, hogy nem mozog eleget. Csakhát ennek a mai embernek egyéb nagy problémái is vannak, például, hogy hirtelen akar mindent megoldani. Mert nincs ideje, mert úgy érzi, az elmaradt dolgokat be lehet/kell pótolni, mert teljesítmény-kényszere van. És a sportot, legalábbis azt a fajtát, amit a bekezdés elején emlegettünk, ez igencsak eltorzítja.

tumblr_inline_o5rzx4bxeg1ta0x4i_1280.jpg

Mert milyen ez a "mai ember”? A mai ember sokat ül irodában, sokat ül számítógép előtt. A mai ember sok alkohol iszik és megterhelően étkezik, mindig tele a hasa. A mai ember rosszul alszik és ezért akkor is fáradt, amikor a fáradtság nem lenne indokolt. A mai ember életét és energiáját felemészti a tévé, a haverok, a gyerek, a munkahelyi túlóra, a telefonja. A mai embert lenyomja a mindenütt jelenlévő stressz.

Kevesen vannak, akik minden nap vagy (legyünk engedékenyebbek) legalább heti háromszor-négyszer sportolnak. Bicikliznek, úsznak, edzőtermeznek fél-egy-másfél órákat. Pedig mindenki tudja, hogy kellene. Ráadásul a legtöbben nem is igyekeznek. Aki mégis, az rendre alulmarad. Hogy szokott lenni? „Ezt a szerdát kihagyom kivételesen, hiszen: alkohol-tévé-gyerek-stressz-túlóra-fáradtság-stb”.

Vagyis a mai ember akar, de nem tud. Vagy inkább: tudja, hogy kellene, de a körülmények nagyon megnehezítik a dolgát. Nincs rá idő. Nincs rá energia. Teli hassal nincs kedv.

Nincs kitartás és így nincs rendszeresség.

1430248295319.jpg

Pedig a sport akkor és csak akkor egészséges, ha rendszeres. Kérem olvassuk el újra az előbbi mondatot. Ez a bejegyzés nem arról szól, hogy szükség van a rendszeres sportra. Ezt úgyis mindenki tudja. Arról szól, hogy csak a rendszeres sport az egészséges.

Ha valaki két év kihagyás után lemegy az edzőterembe és egyből rekordsúllyal a nyakában kezd el guggolásokat csinálni, akkor örülhet, ha nem kerül orvoshoz aznap este. Még akkor is, ha rendes bemelegítéssel kezdett. Mert elszokott az ilyen terheléstől vagy eleve soha hozzá sem szokott. Az izmok szakadnak, a csigolyák kopnak-repednek, az ízületek begyulladnak-megnyomódnak, a csontok törnek. Ez gondolom evidens, jöhetnek a finomabb példák.

Biciklizzük körbe a Balatont (vagy legyen csak a Tisza-tó), jót fog végre tenni egy kis mozgás, igaz?. Fenét tesz jót. Ha nem csinálunk rendszeresen hasonló mértékű és fajtájú mozgást, a körbebalaton simán tönkretesz.

A kívánatosnak és álomszerűen egészségesnek tartott természetjárás/túrázás sem kivétel. Ha valaki előzetes rendszeresség nélkül nekimegy a 8-13-20-27-35 kilométeres hátizsákos erődjárásnak, csak leamortizálja magát.

A vélt előnyöket minden esetben túlszárnyalják a (másnaptól) nagyonis érezhető hátrányok.

p047lqpn.jpg

Tehát:

*Amikor le akarunk fogyni és szenvedünk, hogy elérjük az adott edzésre kitűzött kalóriaértéket, jusson eszünkbe, hogy nem feltétlenül egészséges, amit csinálunk.

*Amikor azt halljuk, hogy „végre tegnap este oda jutottam, hogy tudtam egyet futni, nagyon jól eset, de ma mindenem fáj”, gyanakodjunk, hogy ismerősünk épp tönkreteszi magát.

*Amikor a székből/fotelből ritkán felálló irodista barátunk  a jövő heti Kinizsi Százasra  akar nevezni és azt mondogatja, hogy „fejben dől el minden”, nyugodtan szóljunk neki, hogy igaza van, mégis hülyeséget beszél.

img_7254.JPG

Vegyük észre:

1.       Nem mindenfajta mozgás egészséges. Ha valamire nem vagyunk felkészülve, az kifejezetten egészségtelen, káros, romboló.

2.       A rendszeres mozgásban felhalmozott elmaradást nem lehet bepótolni, behozni. Ha nem bicikliztem hetek óta, akkor nem lehet mindezt egyensúlyba hozni a Balaton körbebiciklizésével.

3.       A lényeg a rendszeresség és a fokozatosság. Ennél nincs fontosabb. Ha nem vagyunk formában, jobb, ha az első néhány hétben csak körbesétáljuk a háztömböt (minden este) és nem valami elérhető, de a szervezetet aránytalanul megerőltető célt tűzünk ki magunk elé, még akkor sem, ha ez a cél csupán egy egyszerű Csóványos-túra.

A félreértések elkerülése végett: Ez a bejegyzés nem arról szól, hogy ne sportoljunk. Éppen arról szól, hogy sokat és rendszeresen sportoljunk. Nem arról szól, hogy ne erőltessük meg magunkat. De igen, egy kicsit erőltessük meg magunkat, úgy fejlődünk. Legyen izomlázunk, legyenek akár könnyebb sérüléseink. Mégcsak azt sem állítja, hogy a nagyon megerőltető dolgok feltétlenül rosszak, kerülendőek. Csak ezek nem a napi egészségért vannak, hanem a kalandért. Ne keverjük össze.

Ez a bejegyzés arra a gyakori jelenségre próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy egészséges sportnak gondolunk valamit, ami egyébként túlnő a mindennapi kondíciónkon és ezzel tömegesen tesszük tönkre magunkat. Ráadásul boldogan, hogy "végre eljutottunk" az edzőterembe, a hegyekbe vagy csak a Margit-szigetre, futni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://miigyelunk.blog.hu/api/trackback/id/tr6212293671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása