Rossz üzenetek.
A látszatra, pontosabban az emberek véleményének formálására annyira odafigyelő kormányunk két területen is rossz üzenetet küld az embereknek. Nem sokan vannak az országban, akik helyeslik az augusztusi tűzijáték megtartását és a kormánytagok fizetésemelését.
Bérbefagyasztási szándék az állami szférában. Alacsony bérek miatt összeomlott (optimista megközelítésben: összeomlás alatt lévő) oktatás, remegő egészségügy. Adóemelés (és feketézésbe lökés) a katásoknak. A költségek leszorításán (ideértve a dolgozók béremelési igényének visszaverését) dolgozó cégvezetők/vállalkozók. Erősen csökkenő életszínvonal minden társadalmi rétegben. Közben a miniszterek kiugróan magas béremelést kapnak, pedig a legtöbb ember (a nép) úgy gondolja, hogy eleve nincs szükségük az emelt bérre (ízlés szerint: mert van máshonnan is pénzük, mert így is elég sokat keresnek).
Elszálló, sokak számára szó szerint megfizethetetlen fűtés- és áramszámla, egekbe szökő élelmiszerárak. Takarékoskodni kell, meghúzni a nadrágszíjat. Még a gazdagabbaknak is, de a szegényeknek jobban. Az emberek egyes számú problémája lett a háztartási költségvetés egyensúlyban tartása. Erről beszél, ezen agyal mindenki. Közben Európa legnagyobb tűzijátéka készül a Duna fölött. Kívülről nézve az igazi dekadencia jele, hogy féktelen, pazarló ünneplést rendezünk a nyomorba csúszás előestéjén. Értem én, hogy már megvették a rakétákat. De nem csak ez az egyetlen és nem ez a fő költsége az augusztushúsznak. Gondolom még a rakétákat is el lehetne adni, ha nagyon akarnánk. Kicsit arra is rá lehetne nézni, hogy ki és mikor döntött a megvásárlásukról. Akkor még nem merült fel, hogy nem jó irányba mennek a pénzügyeink?
Magyarország, a magyar gazdaság (vagy költségvetés) szempontjából mindkét kiadás aprópénz. Mégsem helyes egyik sem. Egyrészt rossz érzéseket szülnek mindenkiben. Másrészt azt üzenik, hogy a kormány elszakadt a valóságtól, hogy egyáltalán nem érti, mi van az emberek fejében. Azt üzenik (és ez még rosszabb), hogy a kormány tényleg elhiszi: a magyar emberek hülyék (robotok) és a kenyeret + cirkuszt elvet követve le lehet őket szedálni.
Vagy mi, magyarok tényleg azt gondoljuk, hogy…
…lehet, hogy én nem kapok béremelést, de legalább az ország elöljáróit méltó módon el tudom tartani?
…lehet, hogy nem jut pénz zöldségre/gyümölcsre és fűtésre (az iskolában sem, ezért otthon lesz a gyerek), de legalább még utoljára szépen megünnepeltük államalapításunk évfordulóját?
…a hanyatló nyugat korlátozza a fűtést a közintézményekben (Németország) és külön szabályokat hoz a klímahasználatra (Spanyolország), de legalább itt Európa új központjában tudjuk, hogyan kell élni.
Ahogy a legtöbb esetben, most sem késő változtatni.
A miniszterek saját döntésük alapján visszautasíthatják a fizetésemelést vagy méginkább: fizetésük egészét (vagy jelentős részét) felajánlhatják a bajba került közintézmények (pl. iskolák) részére vagy kisnyugdíjasoknak.
A tűzijáték egyszerűbb. Ki kell állni az emberek elé és elmondani, hogy idén ilyen nem lesz és minimalzálni kell a kapcsolódó, már felmerült kiadásokat. El kell mondani azt is, hogy átmenetileg bizonyos dolgokról le kell mondani, a kormány ebben partner, sőt mindenkitől hasonló takarékoskodást vár el.
A magyar emberek tudnak alkalmazkodni az új gazdasághoz. Nehezen, fájdalmasan, de képesek rá. Jó lenne, ha az ország vezetői nem irritálnák őket szükségtelenül.
