Ez csak egy népi tévedés. Igazából az aktív dolgozókat segíti.
Márki-Zay dobta be nemrég (december közepén), hogy a munkanélküli segély (álláskeresési járadék) jogosultsági időszaka, azaz az a pár hónap, amíg a munkanélküli pénzt kap az államtól, irreálisan rövid, mert ennyi idő alatt nem lehet állást találni (a jogosultsági idő most a korábban munkában töltött időtől függ, de max 90 nap). Palkovics Imre gyorsan válaszolt, miszerint ennél hosszabb időszak rontaná az emberek motivációját a munkakeresésre.
A vita aztán gyorsan elhalt, hiszen természetes, hogy mindenkinek más a véleménye arról, általában hány hónap segély esetén vannak legjobban motiválva az emberek. A statisztika sem sokat segít ennek megítélésben. A szerencsétlenül bedobott kezdeményezésről a legtöbbekben inkább csak annyi maradt meg, hogy a kormánypárti sajtó jót szórakozott Márki-Zay botlásán (tudatlanságán?), hiszen eleve rosszul mondta a szabályokat (30 napot 90 helyett).
Hogy politikusaink jól látják-e, jól érik-e a munkaerőpiac jelenlegi státuszát és problémáit, azt nehéz megítélni. Ez a bejegyzés nem róluk szól, hanem rólunk: Legalább mi lássuk, hogy mi a munkanélküli segély lényege.
A munkanélküli segély nem azért van, hogy a munkaerőpiacon magát (munkaerejét) értékesíteni nem tudó személy (munkás) ne haljon éhen, hanem azért, hogy a jelenleg is munkaviszonyban lévő, aktív munkavállaló kiszolgáltatottságát csökkentse. Igen, nem tévedés: a munkanélküli segély lényege, hogy a dolgozó embernek jó legyen, nem pedig az, hogy a munkanélküli túléljen.
Munkát többféle módon lehet végezni, ezek közül csak az egyik a munkaviszony. A munkaviszony különleges szerződés a munkáltató és a munkavállaló között. Különleges, mert a munkavállaló saját döntése alapján alárendeli magát a munkáltatónak. Mi ebben a különleges? Egyéb szerződéseink nem ilyenek. Egyenlő felekként kötünk adásvételi szerződéseket, vállalkozási és megbízási szerződéseket (elvileg még házasságot is).
A munkaviszonyban nincs egyenlőség, eleve nincs, jog szerint nincs. Szerződése aláírásával a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetbe kerül. A kiszolgáltatottságot számos speciális intézmény enyhíti, leginkább a munka törvénykönyve. Vegyük észre: Nincs olyan, hogy vállalkozók törvénykönyve, vagy megbízottak törvénykönyve. Nem véletlen. A munkavállaló védelme külön törvényt követel.
A munkanélküli segély is a munkavállalót, méghozzá az éppen alkalmazásban lévő munkavállalót védi. Azt, aki jó munkaerő, értékes munkaerő, illetve a munkaerőpiacon viszonylag könnyen el tudja magát adni. A segély védi a főnök, a munkáltató túlzásaitól, túlkapásaitól, a kizsákmányolástól.
Ha egy (munkaerőpiacon érétkes) munkaerő el akar jönni a jelenlegi munkahelyéről (mert elviselhetetlenek a körülmények, mert agyondolgoztatják, mert nem fizetik meg, stb), de nincs semmi tartaléka vagy nagyon kevés (Magyarországon rengeteg ilyen ember van), akkor munkanélküli segély hiányában nem (illetve kevésbé) merne felmondani, hiszen másnaptól nem tudná kifizetni a számláit, a lakástörlesztését, sőt talán még csirkefarhátat sem tudna venni magának, pláne párizsit a gyerekének. A munkanélküli segély lényege, hogy a munkavállaló mobilitását segítse annyiban, hogy minimális összeggel hozzájárul a váltás okozta pénzkieséshez. Ha a munkavállaló tudja, hogy pár hónapig van egy fix (igaz alacsony) bevétele, jobban ki mer állni a jogaiért, érdekeiért, könnyebben dönt a felmondás mellett, de általánosságban is igaz, hogy javul az alkupozíciója.
A mai magyar rendszer azokat segíti ebben, akik azt gondolják, hogy kb 3 hónap alatt találnak munkát. Ők azok, akik tényleg értékesek a munkaerőpiacon. Akiknek ennél több idő kell, különösen ha sokkal több idő kell, azokon a munkanélküli segély valóban nem segít, de nem is nekik szól, nem is nekik találták ki. Erre más intézmények vannak. Illetve lehetnének.
A „3 hónap semmire nem elég, utána haljak éhen?” felkiáltások mögött nem lehet nem észrevenni a tragédiát, de téved az, ami a munkanélküli segély reformjával gondolja ezt a problémát megoldani. Még egyszer: ez az intézmény nem erre való. Célja a dolgozók alkupozíciójának növelése, kiszolgáltatottságának csökkentése és ezek által a munkaerőpiac rugalmasságának fenntartása.
Ez a blog azt gondolja, hogy a magyar munkaerőpiac és annak szabályozása nincs annyira rossz állapotban. Nem tökéletes, de hol az? Márki-Zay sürgősségi listáján az álláskeresési járadéknak nem szabadna az első 100 tétel között szerepelnie.