Ha nem értjük a problémát, hogy születnének jó válaszok?
Hogy engedheti meg magának egy közszolga (mégha miniszter is), hogy sokmilliárdos jachton vakációzzon a családdal? Honnan van ilyenre pénze? Ha ajándékot fogadott el, akkor bekerül-e a vagyonnyilatkozatába és az ajándéknak vannak-e adóvonzatai? Ajándék esetén nem merül-e fel a korrupció gyanúja? Miért tesz úgy a külügyminiszter, mintha dolgozna, miközben nyilvánvalóan nyaral? Egyáltalán: Miért/hogyan élhet a legkiemelkedőbb luxusban néhány vezető politikus?
Ez a blog azt állítja, hogy ezek a kérdések 2020-ban értelmetlenek, félrevezetőek és a magyar állam körülményeinek alapvető félreértelmezéséből adódnak.
Ahogy korábban írtunk róla, a Magyarországon kialakult kapitalista rendszer csak külsőségekben hasonlít a nyugati kapitalizmusra, de valójában attól nagymértékben különbözik. Akkor ezt a rendszert újfeudalizmusnak hívtuk, aminek legfőbb jellemzője a tőke és politikai hatalom szinte megkülönböztethetetlen összefonódása és rendszeren belül kialakított erős függőségi viszonyok. Azt állítottuk, hogy „Magyarország nem (nagyon nem) nyugati típusú demokrácia, hanem inkább egy monarchiához hasonlít, ahol erős, de nem kizárólagos hűbéresi rendszer alapján működik az érdekérvényesítés és a döntéshozás”.
Magyarországon a külügyminiszter (külgazdasági és külügyminiszter) nem közszolga. Nem egy nyugati értelemben vett választott, országot alázattal szolgáló, választók által számonkérhető, bármikor eldobható politikus. Magyarországon a külügyminiszter a hatalmi elit egyik legelső embere, az újfeudalista berendezkedés hierarchiájának legteteje körül. Kiskirály. Függőségben van ő is, de igencsak felül.
A külügyminiszter az ország egyik legnagyobb ura, az ország egyik tulajdonosa, pontosabban olyan, aki a tulajdonosi jogokból részt kaphat. A legtermészetesebb és legkevesebb, hogy jachtozhat. Szijjártó nem lebukott, hanem csak élt a jogaival.
Ha nem értünk ezzel egyet, ha ez zavar minket, akkor nem azt kell kérdezni, hogy miből jachtozik vagy hogyan jachtozik. Azt kell kérdezni, hogy miért ilyen a rendszer, hogyan lett ilyen és mitől lesz más. Azt sem árt átgondolni, hogy milyen legyen és úgy tényleg jobb lesz-e. A mostani, bejegyzést indító kérdések huszadrangú pletykalapokba valók.