Jellemzően a vírus által legveszélyeztetettebb korosztályt mozgatják. Nem sok idő van már a vasárnapi szertartásokig, de talán még nem késő.

Mostanra valószínűleg mindenki tudja, hogy az életkor előrehaladtával extrém módon megnő a koronavírus veszélyessége. A kormányzati kommunikáció ugyan nem hangsúlyozza, de egyértelmű, hogy amikor az idősek megóvásának feltétlen szükségességéről beszélünk, nem csak arról van szó, hogy nem akarjuk szüleinket/nagyszüleinket idő előtt elveszteni. 

A 70-80 éves koronavírusos (ellentétben a fiatalokkal) fertőzés esetén szinte biztosan sürgős kórházi ellátásra szorul. A körükben hirtelen, tömegesen jelentkező megbetegedés be tudja dönteni az egész magyar egészségügyet. És akkor nem csak nekik, hanem másoknak, fiataloknak sem jut ellátás. Azt sejtjük, hogy pontosan ez történik Olaszországban. A legfontosabb stratégiai cél (mondhatjuk, hogy most az ország egyes számú érdeke), hogy ez ne történjen meg, azaz az idősek közül olyan kevesen legyenek betegek, illetve közöttük a vírus terjedése olyan lassú legyen, amennyire csak lehetséges. 

Ha eltúlzott példával szeretném szemléltetni az előbbieket, akkor azt is mondhatnám, hogy nem a betegeket, hanem az időseket kellene karanténba zárni.

Az látszik, hogy a koronavírus-intézkedések tekintetében az egyházak a tőlük megszokott és elvárható módon igyekeznek nem csak együttműködni a kormányzattal, hanem példát is mutatni mindenkinek. De nem jól csinálják. 

Semjén Zsolt minapi megjegyzése, miszerint „a magyar állam a szentmisék és istentiszteletek tekintetében nem ír elő semmit az egyházaknak, tiszteletben tartva az egyházak szabadságát” nem sokat segít. Mert nem csak előírni lehet dolgokat, hanem ajánlani is.

A héten az egyházak gyorsan kihirdették, hogy a misékre/istentiszteletekre csak 99 fő jöhet ezentúl, alkalmazkodva a kialakult helyzethez (merthogy a biztonság az elsődleges). A közösségek országszerte szorgalmas és viszonylag hatékony szervezkedésekbe kezdtek, hogy a híveket értesítsék erről és megoldásokat kínáljanak akár több, egymás utáni szertartással, akár a 99 fő fölötti érkezők külön terembe helyezésével.

Pedig a 100 nem varázsszám. Nyilvánvaló, hogy nem arról van szó, hogy 100 fő alatt nem terjed vagy nem olyan hatékonyan terjed a koronavírus. Sőt, száz fő rengeteg. Kilencvenkilenc, zömében idős ember, egy-másfél óráig egy légtérbe zárva. Ha közülük csak egy találkozott az unokájával, aki síelni volt Ausztriában… Sokszor kilencvenkilenc, szerte az országban. Nem más ez, mint az egészségügyi katasztrófa biztosítéka. 

Az egyházak akkor cselekednének helyesen (és ezt mondhatta volna el ajánlásként akár Semjén Zsolt is), ha felszólítanák a 60 fölötti híveket, hogy maradjanak távol a templom épületétől, közben pedig megoldják, hogy a helyi tévé/rádió és egy saját youtube csatorna közvetítse a szertartásokat, hogy senki ne maradjon le a neki sokat számító igehirdető szavairól (egyes helyeken tettek ilyen lépéseket, de ez messze nem általános). 

Nem igaz, hogy ennek még nem jött el az ideje. Nem igaz, hogy a koronavírus még nincs itt. Már most vasárnap is így kellene mennie az alkalmaknak. Nem ér rá jövő héten. Attól félek, két hét múlva a fenti már evidens lesz mindenkinek. Most nem "hívogatni kell az ige iránt érdeklődőket", hanem otthon tartani őket.

Nem szabad lenézni, legkezelni, sajnálni az időseket - megértik, alkalmazkodnak, többségük látott már ennél rosszabbat is. Igen, többségük mindent megtenne azért, hogy az ország biztonságosan tudjon működni. 

Én pedig nem csak őket féltem és nem is csak a magyar ellátórendszert, azaz mindannyiunkat. Ezzel az akcióval a magyar kereszténység megtizedelheti önmagát. Ezt biztosan nem akarja senki, az egyházak a legkevésbé. 

Ez a bejegyzés nem arról szól, hogy templomba járni felesleges, hanem pont arról, hogy jó lenne, ha szeptemberben is lennének olyanok, akik vasárnaponként ilyen programot terveznek. 

60+ templombajárók! Maradjatok otthon, akkor is, ha nem szervezték meg nektek a helyi szertartás távoli elérését. Majd jövő hétre megszervezik.