Én magam is egyetértek azzal, hogy egy gyereknek az a legjobb, ha egy szerető és féltő, igazi anya és szigorú, erőt mutató, de segítő és bizalmat érdemlő, igazi apa mellett nő fel, normális családban.

Kár, hogy itt, a 21. század elején az emberek többségének ez nem adatik meg, de még a közelébe sem kerülhetnek ilyennek.

Kövér László problémája (akár valós, akár nem) annyira marginális és annyira mellébeszélés (terelés), hogy minimum cinizmusnak hangzik, de inkább szándékos és semmit-nem-tisztelő gyűlölködésnek.

Hogy a modern család válságáról, az anyák és apák szerepéről szabad-e és praktikus-e cinikusan beszélgetni, azt nem tudom. Abban viszont biztos vagyok, hogy a jól működő (=normális) család sokkal inkább ismerszik meg arról, hogy megtanítja-e a gyereket gyűlölködés helyett jóindulat keresésére és gyakorlására, mint arról, hogy a szülőknek mik az egyéb preferenciái.