mi nem haldoklunk

mi így élünk

mi így élünk

Valami történt a sajtóval, mindenhol

2019. február 17. - p.a

sd5.JPG

Az érzelmeinket célozza és nem az agyunkat

Valami történt a sajtóval. Nem volt mindig ilyen. Öt éve, nyolc éve, tíz éve? Mikor? Nem olyan régen. Mondhatjuk, hogy de, igenis, mindig ilyen volt, de ez egyszerűen nem igaz. Ha ezt állítjuk, csak elütjük a problémát. Csak a könnyebb megoldás, a kisebb ellenállás, a valóságtagadás felé megyünk - talán félelmünk, talán fáradtságunk miatt. Ennyire nem volt ilyen. Nem minden eleme volt ilyen.

Kattintásvadász lett a világ. De nem csak erről van szó, nem szó szerint erről. A tévé is kattintásvadász lett, a nyomtatott sajtó is. Úgy általában minden, ami hírekkel és a világ működésével, magyarázatával kapcsolatos. Nem kizárólag a politikai blokkok - tényleg minden. Már a leghétköznapibb meteorológia is olyan felkiáltásokkal operál, hogy „kegyetlen lehűlés jön”, „ítéletidő söpört végig a városon”, „soha ekkora szelet nem mértek”.

ds.jpg

Nem csak a felugró ablakok átverős reklámjainak stílusát tökéletesen hozó és ezért klasszikus kulturális háttérrel rendelkező ember számára olvashatatlanná vált Origo ilyen (pl: Nem fogja elhinni, mit csinálnak Marian Cozma gyilkosai a börtönben; Döbbenetes, mit művelt a barom audis), bár náluk annyira átütő a jelenség, hogy elhalványítja a többit.

Lássuk be, nem sok különbség van a karácsony előtti tüntetések résztvevőit bíráló KDNP-s „ezek már a kisjézust sem tisztelik” és a 444 „Széchenyi Magyar Tudományos Akadémiáját is a levesbe aprítaná a kormány” mondatszerkesztése között. Ugyanaz a módszer, praktikusan ugyanaz a stílus. Más közönségnek szól, más a szóhasználat, de lényegét tekintve ugyanaz. Az egyik talán jobban megüt minket, de ez csak a saját pozíciónkat minősíti, miközben az alkalmazott kommunikációs eszközben nincs eltérés. Persze nem ugyanúgy sorosozik az egyik oldal, mint ahogy mészárosozik a másik és nyilván a mögöttes valóságtartalom is más, de a technika közös.

ds2.jpg

Hihetjük azt, hogy a két oldalra szakadt magyar sajtóban az egyik csak azért bukik alá, mert kénytelen a másikhoz alkalmazkodni. De ez a cikk nem azt próbálja eldönteni, hogy ki ütött előbb és általában ki-miért-mit tesz. Ez a cikk csak azt mondja, most ez van és régen nem így volt. Ez van és ez még nem a vége.

Mielőtt levonnánk a következtetést, vegyük észre, hogy erről nem Mészáros és nem Soros tehet. Hiszen nem csak Magyarországról van szó. Az amerikai közbeszéd ugyanilyen. Még ilyenebb.

Mi történik? Mindent a pénz mozgat, a pénz pedig a népszerűségre gyűlik? A kattintás, a lájk vonzza a tőkét és ez elkerülhetetlenül a színvonal csökkenését eredményezi? Vagy a politikai motiváltság elborított mindent?

ds3.jpg

A sajtó valamiért megváltozott, alapjaiban. Megváltozott, mert már nem az eszünkre, hanem az érzelmeinkre próbál hatni. Komoly intellektuális erőből gyenge színházzá vált. Nem tájékoztat, nem informál, nem fejleszt, csak úgy csinál, mintha. Nem kétlem, a benne dolgozók közül sokan hiszen abban, hogy jó, amit gyártanak vagy legalábbis jóra törekszenek. Mégis: a sajtó csak kiszolgálja az igényeket, méghozzá egyre alantasabb módon (mindenki a saját közönségét, persze). Olyan színdarabokat hoz, amiben a cél az egyszerű szórakoztatás, mindegy, mi a téma. Az érzéseinkre, érzelmeinkre kapcsolódik rá és elsorvasztja az agyat. Színdarab, amiben a katarzis csak látszólagos, felszínes, így értéktelen.

A sajtót átvették a reklámszakemberek és a showman-ek. Ők azok, akik azt tanulták, hogy „mindegy, mit mondanak rólunk, csak beszéljenek rólunk”. Ezt alkalmazva jön a „mindegy, mint mondunk, csak figyeljenek ránk” sajtóelv. Nem is biztos, hogy a politikusok tehetnek erről. Lehet, ők csak ráülnek az új hullámra.

Én itt pusztán annyit állítok, hogy régen nem így volt. Úgy tűnik, minden évben közelebb kerülünk a sokat emlegetett Idiocracy világához.

"- Hallottad, mi t mondtak Jackről az újságírók?
- Már hogyne hallottam volna! Azt mondták, szörnyű állapotban van. Azt mondták, nem szabad a ringbe engedni.
-Az újságírók - mondtam - mindig bakot lőnek, nem?
- De - mondta Hogan - Most az egyszer viszont igazuk van."
Ötven rongy
Hemingway, Sükösd Mihály fordításában

A bejegyzés trackback címe:

https://miigyelunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9214632074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása