A dohányzás függőséget okoz. Betiltottuk a reklámot és méretes figyelmeztetéseket teszünk a termékekre. És mi a helyzet az alkohollal? A pálinka nemzeti büszkeség, a bor mindenki elegáns álma. Miért?
A dohányzás súlyosan károsítja az egészséget és a dohányzó környezetében élők egészségét. Halált okozhat. Ott van minden cigarettás dobozon. A dohányzás lassú és fájdalmas halálhoz vezet, károsítja a megszületendő gyermeket, elzárja a dohányzó artériáit, következménye agyvérzés, rák. Közhelyszerű, ugye? Állandó beszéd- és cikktéma, mindenki tisztában van vele. Időről időre még az is felmerül, hogy szűnjön meg a cigaretta márkamegjelölése, azaz egyendobozban árulhassanak a gyártók. Ezzel végképp eltörölnénk a márkahűséget és az ahhoz kapcsolódó életérzést. A dohányzás káros és azt is nagyon tudjuk, hogy ez nem csak magánügy. Egészségügyi következményeit a közpénzből fizetett társadalombiztosítás állja.
Aki dohányzik, az tudja mit tesz. Lehet azt gondolni, hogy 1) megéri 2) rajtam nem fog, mert kemény vagyok 3) az állítások csak buta statisztikák és mindig van, aki dohányzik és mégis 100 évig él, ilyen leszek én is, lásd Churchill.
Lényeg, hogy a figyelmeztetés ott van a terméken és a reklám tilos, azaz a csábítás-megtévesztés-megdumálás ki van zárva. A dohányzásnak vannak előnyei, kár tagadni, hiszen ha nem lennének, nem űznék annyian. Vannak nyilvánvaló hátrányai, ezért mindenki mérlegelhet. A cigaretta ettől függetlenül ó-ri-á-si üzlet. A társadalom cigaretta-ellenes. Az egyes ember már ritkábban. Ez ugye tipikus. Mondhatjuk, mi így élünk.
A dohányzás mellett a másik leggyakoribb függőség Magyarországon az alkohol. Ha egész pontosak akarunk lenni, akkor ez így nem igaz. Mert függünk a családunktól, a munkáltatónktól, a levegőtől és a víztől, az orosz gázimporttól, a mosógépszerelőtől, stb. De talán mindenki érti, miről van szó: A dohányzás mellett a másik leggyakoribb társadalmilag elismerten káros függőség az alkohol.
Az alkohol súlyosan károsítja az egészséget és rombolja az alkoholista környezetében élők egészségét. Halált okozhat, következménye agyvérzés, rák. Az alkoholizmus (jelentsen ez bármit) káros és ez nem csak magánügy. Az alkoholfogyasztás egészségügyi következményeit a közpénzből fizetett társadalombiztosítás állja.
De akkor miért lehet mégis óriásplakátokon hirdetni? Miért lehet vele tele a postaládákba hetente többször bedobált reklámújság? Miért lehet csábítani-megtéveszteni-megdumálni? Az egy dolog, hogy a néphit szerint a pálinka mindenre orvosság és borászkodni vagy egyszerűen csak érteni a borhoz, borvacsorára járni, úgy általában „borozni” menőség, proletár álom. De győzködni az embereket (mi más a reklám?)???
A cigaretta és az alkohol között van egy nagy különbség. Rendszeresen lehet olvasni, hogy „egy pohár bor egészséges” vagy „a pálinka kis mennyiségben orvosság”. A lényeg, hogy „mértékletesség szükséges”.
Tegyük fel, hogy ez igaz. Tegyük fel, hogy az alkohol kis mértékben még egészséges is, csak a mértéktelenség öl. De nem arról szól a reklám, hogy vegyél többet, mint amit önmagadtól vennél? Nem arról szól, hogy fogyasztásra buzdítson?
Oké, még azt is mondhatjuk, hogy ez tévedés. Hogy az alkoholreklám kivételes reklám, üzenete, hogy ezt a bort vedd és ne azt. Hogy ez a viszki a jobb és nem az. Nem beszél arról, hogy vegyél többet. Csak arról, hogy melyiket.
De ez mellébeszélés.
Gyakoriság szerint négyféle alkoholfogyasztó van.
1) Szinte soha nem iszik. Bizonyos alkalmakkor úgy kell rábeszélni és valószínűleg hagyja magát, de hétköznap fel sem merül, hogy borozzon/pálinkázzon/sörözzön. Sok ilyen ember van, a reklámok nem nekik szólnak, nyilvánvalóan. Ez a bejegyzés sem őket félti.
2) Rendszeresen iszik, az előírt keretek között. Ő a polgári ideál. Esténként egy bor vagy egy unikum és ennyi. Nagy az önuralma. Úgy issza az alkoholt, mint ahogy a brokkolit eszi vagy a fokhagymát rágcsálja. Szereti is, de főleg azért fogyasztja, mert egészséges. Na ilyen ember kevés van (de sok, aki ilyennek gondolja magát). Nagyon kevés, ezért a reklámok nem szólhatnak nekik.
3) Rendszeresen iszik, nem is keveset, de józan életű, egyébként dolgos, rendes ember. Örül, ha ilyen-olyan különlegesnek gondolt bort vehet vagy nagyon finom pálinkát ihat. Örül akkor is, ha végre „borozhat egy nagyot”, szigorúan baráti társaságban, persze. Ők a reklámok igazi célcsoportja. Aki fogyaszt és hajlandó többet fogyasztani, mint ami egészséges.
4) A tankönyv szerinti alkoholista. Neki már mindegy. Nem azért vásárol, mert reklámozzák.
Az alkoholreklámok célja a 3. csoport. Őket lehet többletfogyasztásra bírni. Őket lehet meggyőzni arról, hogy igyanak többet és jobbat. Többet, mint ami egészséges. Jobbat, hogy életérzés társuljon a fogyasztáshoz. Mi a különbség akkor a dohányzáshoz képest?
Nézzük a praktikus oldalról. Tény, hogy ha szuperül kinéző bort mutató óriásplakátot látok, akkor elindul bennem valami, hogy na ilyet kéne venni, innék egy ilyen a vacsorához. Akkor is, ha egyből a következő gondolatom az, hogy nem kellene. Tény, hogy az ilyen-olyan boltban a heti normál bevásárlásom során a borpult mellett elhaladva felmerül, hogy betegyem a kosárba valamelyiket. Sőt, szinte alig bírom eldönteni, mit válasszak, hiszen egyik hangulatosabb, mint a másik. Pedig nyilvánvalóan semmi szükség rá, hogy szerda este megbontsak egy üveg bort. Pláne, hogy meg is igyam.
Sok helyen, pl Finnországban a sörnél erősebb alkohol csak külön szakboltban kapható. Mennyivel csökkenne a magyar alkoholpiac, ha nem tudnánk hozzájutni a heti bevásárlás alkalmával a borokhoz és rövidekhez, ha külön macera lenne beszerezni? Mennyivel csökkenne, ha nem lenne lehetőség teleplakátolni a várost alkohollal?
Jobb világ lenne? Na ezt nem tudom. Egészségesebb, következetesebb? Biztosan.
Az alkohol, pont úgy, ahogy a cigaretta, sokak gazdasági érdeke. Nagyon fújjuk az olaj- és a cigaretta-business összeesküvés-elméleteit. Miért nem merül fel ugyanez a boroknál? Valami miatt nem nemzethalált, hanem nemzeti büszkeséget látunk benne. A történelem során próbálkoztak már az alkohol betiltásával, nyilván nem véletlenül. Nem működik, erősebb társadalmakban rövid távon sem. Az alkohol a világunk fontos, sokszor közvetlenül dicsőített része, miközben mindannyian tudjuk, hogy a kevésnél több az sok. Az alkoholista mindig csak a szomszéd meg a távoli rokon. Fel sem merül, hogy a saját fogyasztási szokásaink mínusz felé terelik az életünket. Az sem, hogy ez nem törvényszerű.
Az alkohol mindenüttjelenvaló, mint valami isten. Ha Mózes ma hozná le a kőtáblákat a hegyről, valószínűleg azt látná, hogy az emberek nem aranyborjút, hanem egy hatalmas borosüveget imádnak. Miért jó, hogy ügyes, erre kiképzett emberek/csapatok meg akarnak arról győzni, hogy fogyasszam? Tényleg pozitív dolog-e, hogy életérzést varázsolnak köré? Kellemes? Sokminden van, ami az, mégis tiltjuk, legalább a reklámját.
Az alkohol annyira a mindennapjaink része, hogy nem árt tisztáznom: Ez a bejegyzés nem alkoholellenes, csak simán egy közgazdasági és egészségügyi felvetés. A kiszólások ellenére nem egy vallási fanatikus írta és nem is egy antialkoholista. Nem azokról szól, akik kéthavonta isznak egy pohár bort vagy nagyon erősnek gondolják magukat, befolyásolhatatlanak. Hanem a többségről.