Sokkal többen kerülnek embertelen körülmények közé most, szeptemberben.

Magyarországon a szeptember nyári hónappá vált. Évek óta mondogatjuk ezt, de idén azoknak is be kell látni, akik egyébként klímaváltozás-tagadók. Kitartó 33 fokkal indul a hónap és várhatóan hibátlan nyár lesz legalább október elejéig.

A mai gyerekeknek ez adottság, de talán szüleik és nagyszüleik emlékeznek a nem-olyan-régi időkre: A ’80-as években, amikor júliusban és augusztusban 30 fok lett, mindenki azt mondogatta, hogy „ez a hőség kibírhatatlan". Persze akkoriban nem voltak klímaberendezések az autókban, lakásokban, munkahelyeken. Az a helyzet, hogy az iskolákban most sincs. Ezek az iskolák ugyanazok az iskolák.

Egész egyszerűen kegyetlenség a gyereket a mai nyári szeptemberben (33 fokban) bezavarni egy tanterembe, ahol 30+ ember ücsörög egész nap. A tanárokat is kegyetlenség, de mondhatjuk, hogy azok pénzt kapnak érte (ami hülyeség, mert nem ezért kapják, de attól még mondhatjuk). A felforrósodott osztályterem egészségre ártalmas, hatékony tanulásra alkalmatlan és fölösleges szenvedés mindenkinek.

Kibírják a gyerekek? Kibírják. Sokmindent kibírnak. De csak azért kell kibírniuk, mert mi (felnőttek) csak a saját munkahelyünket/lakásunkat/autónkat hűtjük és még csak nem is beszélünk arról, hogy be kellene hűteni a tantermeket is. Igen, még csak nem is beszélünk erről!

Nem arról van szó, hogy nincs pénz. Hiszen látjuk, mindenre van pénz, illetve bármire van pénz. Arról van szó, hogy cserbenhagytuk a fiatalokat. Hogy ők ezt látják-e, és ha igen, mit gondolnak róla, azt nem tudom. Nem merem megkérdezni őket.