mi nem haldoklunk

mi így élünk

Newton almája és a biológia alapfogalmai

2018. október 08. - p.a

img_2412.jpg

Nincs is olyan, hogy faj – de legalább jót lehet róla vitatkozni.

Többször hallottam már, hogy „az orvoslás nem egzakt tudomány”, ahogy az élettel foglalkozó tudományágak egyike sem az. A biológiában pont az alapfogalmak a legbizonytalanabbak. 

Persze minden tudományterületnek vannak korlátai. Einstein óta tudjuk, hogy Newton gravitációs elmélete hülyeség vagy legalábbis nem pontos, de a mindennapokban nyugodtan számolhatunk vele, mert földi körülmények között, az emberi méretek világában bőven megfelelő. 

A wikipédiás definíció szerint a biológia „az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik”. Ez a bejegyzés arról szól, hogy a tudományág három, talán legalapvetőbbnek mondható fogalma egyáltalán nincs definiálva, illetve olyan sok definíció van, hogy az embernek az az érzése támad, hogy igazából egy sincs. Ahogy fent is írtam, a biológia nem egzakt tudomány. 

Nem mintha ez baj lenne. Ahogy a newtoni gravitáció, a biológia fogalomtára is egész jól működik a hétköznapokban. A különbség talán annyi, hogy az előbbi korlátairól már mindenki hallott, ez utóbbi talán többeknek újdonság/érdekesség lehet. Nézzük hát a három problémás alapfogalmat.

img_4125.JPG

Élet
Abban mindenki egyetért, hogy a biológia az élőlényekkel foglalkozik. De mit értünk élőlényen? Erre a nagyon egyszerűnek tűnő kérdésre nincs egységes válasz. Persze egy kutya vagy egy pálmafa élőlény, de a vírusok besorolásakor már komoly ellenállással találkozik az ember.

A tudomány megkerüli a kérdést, definíció helyett rendre csak körülírja vizsgálata tárgyát. Ennek az a következménye, hogy hiába tűnik áltudománynak vagy pusztán költészetnek például Grandpierre Attila elmélete (miszerint a Nap is élőlény), a biológia vizsgálódásába beleférhet, sőt bele kell, hogy férjen ez is. 

A lényeg, hogy ha akarnánk, akkor sem tudnánk pontosan megmondani, mit tekinthetünk élőnek és mit nem. Bár mindennapokban egyértelműen meg lehet különböztetni az élőlényeget az élettelen dolgoktól, ha szükség lenne rá, nem lennénk képesek igazi, általánosan érvényes határvonalat húzni a két csoport közé, mindig lenne szürkezóna.

Ez egyrészt szép filozófiai gondolat, másrészt önmagában is sokat elmond a világhoz való hozzáállásunkról. 

img_4893.JPG

Egy élőlény
Ha túltesszük magunkat az élő-élettelen problémán, egyből beleütközünk a következőbe: Mit tekinthetünk egy darab élőlénynek? Két zsiráf az nem egy zsiráf, ez világos. De önálló élőlények-e a gyomrunkban található baktériumok (vagy az ember részei)? Önálló élőlények-e az emberi sejtek külön-külön (hiszen szaporodnak, táplálkoznak, születnek-elhalnak, stb – azaz minden ismérvet kipipálhatunk, ami miatt általában egy élőlényt önállónak gondolunk!)? 

Sőt, egész furcsa kérdések is felmerülhetnek, amire a rendes biológus csak ingatja a fejét vagy azt mondja: „attól függ”. Önálló élőlények-e a hangyaboly hangyái vagy az egész boly tekinthető egynek? Önálló élőlények-e a pázsit fűszálai vagy az erdő fái? És a velük összenőtt gombafonalak? Különálló élőlény-e az a hal, ami egész életét egy másik halra rátapadva/ránőve tölti és önálló mozgásra, táplálkozásra nem képes, még az idegrendszere is integrálódik a másikéba? 

Arra a kérdésre, hogy mitől tekinthetünk egy élőlényt önálló/különálló egyednek, nem tudunk általános, mindig alkalmazható választ adni. Talán azért, mert a természetben (értsd: a világban) ez a probléma így nem is értelmezhető, csak gondolkodásunk próbálja befogadható darabokra tördelni a valóságot. 

img_4508.JPG

Egy faj
A faj fogalma még bizonytalanabb, mint az előző kettő. A legjobb definíció is csak szűk keretek között működik. A közbeszéd (és az oktatás) igencsak megtévesztő. Úgy tűnhet, mintha a faj egy természetes (természetben létező) kategória lenne, amibe az azonos tulajdonságokkal bíró egyedek besorolhatóak. Van szarvas és vaddisznó, ami két külön faj, ugyebár. 

img_4676.JPGA kisiskolás definíció szerint a faj élőlények olyan csoportja, melynek egyedei képesek szaporodni egymással, és termékeny utódokat létrehozni. Csakhogy ez a meghatározás annyira nem jó, hogy még a wikipédia oldal is naivnak nevezi. Számtalan példát lehet találni, amikor a tudomány jelen állása szerint egy fajba tartozó egyedek nem tudnak egymás között szaporodni, de a legproblémásabb, hogy egyes élőlényeknél ez a definíció nem is értelmezhető. 

Az a helyzet, hogy a faj meghatározása rendkívül önkényes. Hiszen nem az történik, hogy a tudomány leírja a természetes kategóriákat és után abba konzekvensen besorolja a különböző élőlényeket (ami egy sziszifuszi munka, így eltart egy darabig és akadnak korrigálandó hibák is). A valóság ennek az ellenkezője. A tudomány mesterséges kategóriákat alkot és azokba próbál beleerőltetni mindent (ami lehetetlen, mert a mesterséges kategóriák túl merevek). 

A természetben nem létezik olyan, hogy „faj”. A fajoknak tudományos hátteret adó darwini elmélet is folyamatos átmenetről beszél, nem ugrásszerű változásokról. Mennyi változás/változtatás után lesz valami önálló faj? Mekkora genetikai eltérés szükséges, hogy önállónak mondjuk? Mi van, ha ennél nagyobb különbözőség esetén is azonos fajba sorolandónak tűnik két élőlény? 

Maga a fogalom persze nem felesleges. Segít a gondolkodásban, mert az agyunk rendszerező, kategorizáló és csak így tudja leképezni a világot. A modern tudomány különösképpen így működik.

Akkor van baj, ha mereven és megalkuvást nem tűrő módon azt hisszük, hogy valóban léteznek önálló fajok, nem csak végtelenül burjánzó élet (amit egyébként rendesen el sem tudunk határolni az élettelentől, ahogy fentebb már láttuk). 

img_3992.JPG

Ez a bejegyzés nem arról szól, hogy a biológia tudománya tévedéseken vagy csúsztatásokon alapul, hiszen nem. Nyilván nem azt hirdeti, hogy a fenti megfontolások praktikusan nélkülözhetetlenek. Sőt, nem is a biológia van a bejegyzés gondolati középpontjában, csak elsőre tűnhet úgy. 

Ennek a bejegyzésnek a célja, hogy egy-két-három példával felvillantsa, mennyire szűk fogalmak mentén gondolkodunk a világról, ami igazából sokkal egységesebb, mint ahogy azt mi fel tudjuk fogni. Hátha eszünkbe jut majd akkor is ez az elv, amikor a leírt fogalmi szűkösség köznapi szinten is érezteti a hatását. Amikor politikáról, társadalomról, családról, egyénről, jogokról, célokról gondolkodunk.

Mielőtt még valaki félreérti: Ez a bejegyzés nem feltétlenül darwinista, pedig lehetne az is.

img_1213.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://miigyelunk.blog.hu/api/trackback/id/tr5514289739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.